2016. augusztus 12., péntek

3. Rész- "Nagypapi"

Hi Puddins! Na szóval először is szeretném megköszönni a már több, mint 150 oldalmegjelenítést!^.^ Jól esne pár komi is, vagy bármiféle visszajelzés, hogy milyen a blog, de persze még csak a 3. résznél járunk! Vaaagy fogjuk fel másképp...Emberek! Már a HARMADIK résznél járunk! Wow*-* 
Inkább nem őrültködök tovább itt, olvassátok csak a legújabb részt és értékeljetek! Puszilok minden kedves cukorpöttyöt!<3



Visszatekintés:
"-Holnap nem kell dolgoznod?-kérdeztem, már-már szinte elaludva. Az idő olyan fél öt fele járhatott.-Vagyis...ma...reggel..-javítottam ki magam, de elég nehézkesen, ásítások közepette. Ő nevetve megrázta fejét, amin én is felkuncogtam.
-Ma csak kipróbáltuk a külsőm, ami így is marad valószínűleg, de a srácok már sokkal régebb óta forgatják a filmet. Nekem nem mindennap lesz dolgom.-válaszolta.
-Figyelj, látom mindjárt komolyan bealszol, szóval inkább haza viszlek!-mondta, mire én csukott szemmel felnevettem.
-Egyébként...ez most egy randi?-kérdeztem még mindig csukva tartva szemeimet. Ő nem válaszolt egy darabig, így kinyitottam a szemeim és felé fordulva vártam, hogy mit reagál kérdésemre. Bal kezemet a sebváltón lévő kezére tettem, amire már rám pillantott.
-Nem, ez...csupán egy baráti kocsikázás.-válaszolta rezzenéstelen arccal, mire nekem összeszorult a gyomrom, viszont most nem jó értelemben. Apró kezemet levettem az övéről lassan és csalódottságomat próbáltam azzal leplezni, hogy a rádióban szóló halk zenét dúdoltam és kifelé figyeltem.
-Az első randinkon nem a KFC-be foglak enni vinni.-nyúlt kezem után és ajkaihoz emelve megcsókolta azt. Én ismét elmosolyodtam és rápillantottam.
-Megígéred, hogy titokban tartjuk ezt az egészet?-kérdeztem halkan, mire ő bólintott.
-Megígérem, hogy soha nem hagyom, hogy zaklassanak! Vigyázok rád kislány!-majd kissé megszorította, így nyomatékosítva szavait, mire rámosolyogtam.
-Köszönöm.-hüvelykujjammal végig simítottam kézfején.-De nem magam miatt. Nem akarom, hogy rámenjen a karriered. És...nem akarom, hogy ne találkozhassunk többet.-ő mosolyogva megrázta a fejét, majd összekulcsolta ujjainkat. Haza felé vettük az irányt, mert már mindketten eléggé hullák voltunk."


-Köszönök..mindent!-mosolyogtam rá, már a felkelő nap fényében a házam előtt.-Nem jössz be?-megrázta a fejét és egy puszi után már elindult volna, de keze után nyúltam.-Ne vezess így!-lehajtotta fejét, de láttam, hogy mosolyog.-Míg neki mész valaminek...vagy valakinek. És bajod lesz!-elnevette magát, de végül is beadta a derekát és bejött.
-Elmegyek, lezuhanyzok, addig helyezd magad kényelembe!-mondtam már a hálószobámban állva, majd a pizsimmel és egy törülközővel el is tűntem a fürdőben. Fáradságomra való tekintettel eléggé siettem, hogy aludhassak. Vizes testem köré tekertem a törülközőt, nem húztam még az időt az öltözködéssel is, hogy Jared is minél hamarabb bejöhessen és lezuhanyozhasson. Kimentem, és az ágyon fekvő J-re néztem, aki félig-meddig már aludt. Nagyon édes volt és direkt biztosan nem költöttem volna fel, de felriadt, amikor a farmeromból kiesett a telefonom és a kemény parkettán landolt.
-Ne haragudj!-néztem ár bűnbánóan, majd az ablakhoz sétálva behúztam a sötétítőket.-Aludj nyugodtan, majd később lezuhanyzol.-suttogtam, majd elindultam kifelé, hogy hagyjam pihenni. Úgy terveztem, hogy én majd elalszok a vendégszobában. Szerintem már akkor vissza is aludt, amikor kimentem a szobából, így én is gyorsan próbáltam így tenni, de a zuhany eléggé felébresztett, szóval az ágyon fekve telefonoztam még egy kicsit. Nem hagyott nyugodni a cikk, így megnéztem, hogy írtak-e azóta többet, de kellemesen csalódtam, ugyan is több kép nem készült rólunk. Felnéztem twitter-re is és instagram-ra, visszakövettem pár embert, megnéztem, hogy kedvenc sztárjaim milyen új képet raktak ki, de körülbelül ennyi és újra visszajött a fáradság. Leraktam a telefonomat és betakarózva már szinte aludtam is.

-Hé..hé..Hope! Hope!-ismételgette valaki a nevemet, miközben arcomat simogatta.
-Hmm?-morogtam fel álmosan.-Mi az?-néztem rá az illetőre összehúzott szemekkel. Mikor szembetaláltam magam egy hatalmas kék szempárral és pár zöld tinccsel, kissé megijedtem és arrébb ugrottam, de hamar rájöttem, hogy csak Jared az és kissé...na jó..még mindig tök álmosan, de azért kíváncsian néztem rá.
-Éhes voltam és csináltam kaját.-mondta büszkén mosolyogva, amin én- szemeimet dörzsölve -elnevettem magam.
-Nagyon ügyes vagy! De...ezért keltettél fel?-váltottam át nyűgösbe, mire ő leült az ágy szélére és az éjjeli szekrényhez nyúlva elvett onnan egy tálcát, amin két tányér volt tele palacsintával és egy üveg nutellát.
-Nem is volt itthon nutella.-csodálkoztam, mire kezembe nyomott egy bögre kávét.
-Elmentem a boltba.-vont vállat, mire én mosolyogva belekortyoltam a fekete italba. Pont ahogy szeretem.-Még is honnan..?-mutattam a kék pöttyös bögrére.
-Én is így iszom.. két cukorral..csak reméltem, hogy te is..-nevette el végül magát. Elvettem egy palacsintát a tányérról és aprókat harapva megettem, majd egy következőt is szép lassan elfogyasztottam.
-Ez isteni! Köszönöm.-néztem rá hálálkodva, majd közelebb térdeltem hozzá és nyaka köré fontam a kezem. Néztem azokat a gyönyörű kék szemeit, mire ő hirtelen derekam alá nyúlva, óvatosan hátradöntött az ágyon, végig tartva a szemkontaktust. Bal kezemet arcára vezettem, ami már kissé borostás volt. Hüvelykujjamat végig simítottam rajta, majd száján, aztán közelebb húzva ajkaira hintettem egy apró csókot. A csók után még orromra is kaptam egy apró puszit, majd felült és engem is felhúzott. Együtt megreggeliztünk, ami borzasztóan jó volt, de ezt persze meg kellett zavarnia a telefonomnak.
-Hallo?-szóltam bele, miközben beleharaptam egy újabb palacsintába, amit után nutellába mártottam és Jared felé tartottam, amit ő bekapott, majd egy csokis csókot nyomott szám sarkába, amin elmosolyodtam. Azon már annyira nem mosolyogtam, amit a vonal másik végéről hallottam.
-5 perced van.-ezzel bontotta is a vonalat a menedzsmentem. Én egy hosszú levegőt kifújva felálltam az ágyról, a másik szobába mentem, ahonnan kiválasztottam az aznapi szettem és gyorsan magamra kapva az virágos overált, visszasétáltam Jared-hez.
-A pasid volt?-dőlt végig az ágyon egy hatalmasat sóhajtva.
-Ühhüm!-bólintottam, miközben végig néztem magamon a hatalmas tükörben.-5 percem van, hogy odaérjek, szóval ezt majd máskor folytatjuk.-néztem hátra a vállam fölött kacsintva.
-Elvigyelek?-ült fel és alaposan végig mért, amit a tükörből jól láttam. Lábaimon és fenekemen hosszabban elidőzött, amin én csak felkuncogtam.
-Ennyire ne csöpögtesd már a nyálad.-fordultam meg és lassan odasétáltam hozzá. Ő felállt, de még így magassarkúban is csak körülbelül voltam akkora, mint ő. Pedig nem egy felhőkarcoló.-Tisztára undorodnom kéne tőled papi!-bökte meg a mellkasát, mire ő túl játszva az érintett területhez kapott.
-Papik nem visznek kislányokat randira, szóval kérd meg a kis telefonálgatós barátodat, hogy vigyen el randira.-mondta, mire én nevetésemet visszafojtva csak megforgattam szemeimet.
-Útközben nézünk majd egy öregek otthonát, ahova bedughatlak!-ő szemeit összehúzva próbálta feldolgozni szemtelenkedésemet.
-Ez a mai fiatalság.-rázta a fejét, de arcáról nem sok mindent lehetett leolvasni. Én elnevettem magam és homlokomat mellkasának döntöttem.
-Mennünk kell.-suttogtam. Hallottam szívverését, ami nagyon megnyugtató érzést nyújtott.
-Szerinted ilyen öregen még vezethetek? A szürke hályog miatt elvették a jogsim.-vágott csalódott arcot, mire még jobban nevetni kezdtem.
-Hülye.-ráztam a fejem nevetve, mire már ő is elnevette magát.-Még szerencse, hogy vannak olyan őrült kislányok...akik buknak az ilyen vénemberekre.-ujjammal mellkasára rajzoltam apró mintákat, majd mondatom végén felnéztem szemeibe.
-Majd mutass be az egyiknek!-suttogta közel arcomhoz. Ajkaink már-már súrolták egymást, ami égetően jó érzés volt.
-Pont ismersz egyet.-leheltem ajkaira. Idegőrlő volt, ahogy csak játszottunk a másik türelmével, csak úgy, mint a sajátunkkal. Kezeimet felvezettem kemény mellkasán, egészen nyakáig, ahol összekulcsoltam őket tarkóján. Ő hatalmas kezeit csípőmre vezette, félig meddig szinte fenekemre, amitől apróbb sóhajok szöktek ki számon. Elhajolva ajkaimat nyaka és állvonala találkozásához nyomtam és nedves puszikat hagytam bőrén. Ő ujjaival erősebben szorította csípőmet. Bal kezemet tovább vezettem tarkóján és zöldre festett hajába túrtam. Füléhez hajolva oda is nyomtam egy apró puszit.
-Tényleg mennünk kell.-suttogtam, mire hallottam, hogy egy hatalmasat sóhajt, amin én jót nevettem.
-Ezt még vissza fogod kapni!-kezei csípőre rakta és lehajtott fejjel "fenyegetett". Hangosan felnevettem.
-Nem félek apuci!-nyújtottam ki a nyelvem, mire ő fejét oldalra döntve rám nézett. Irtó szexin nézett ki, még így is, hogy nem csinált semmit, csupán állt és nézett.-Gyere!-ragadtam meg kezét és húzni kezdtem magam után. Még gyorsan magamra kaptam fekete kalapom, míg Jared a tegnap este csak a szekrényre dobott baseball sapkáját, meg a cipőjét és már indultunk is a kocsi felé. A kocsiba ülve egyből eszembe jutott az este és elmosolyodva idéztem fel a történteket. Jared is beszállt és el is indultunk. Navigálva hamar eljutottunk a fotózás helyszínére, ami ezúttal szabadtéren volt.
-Milyen fotózás?-kérdezte, miközben kiszálltunk a járműből.
-Egy új nyári bikini kollekcióhoz fotóznak.-válaszoltam, de nem tudtuk tovább folytatni a beszélgetést, ugyan is megjelent drága menedzsmentem, Olivia. Olivia-t egy húszas évei végén, harmincas évei elején járó, barnás-vöröses hajú, zöld szemű, vékony, kimért nőnek képzeljétek el, aki nem igazán ismeri azt a szót, hogy humor. Bár mi jól megvagyunk, bármit rábíznék, de azért lehetne néha lazább is.
-Szia Oli!-öleltem meg mosolyogva, amit ő viszonzott is, de aztán a sminkesekhez és a fodrászhoz kezdett el lökdösni. Azt már nem láttam, hallottam, hogy Jared-el mit beszéltek, de nem hiszem hogy sok mindent. Olivia nem éppen az a "gyorsan megnyílok mindenki előtt" fajta. Jared-et nem ismerem olyan régóta, mint Oli-t, de -velem legalábbis-úgy tűnt, hamar megnyílt, aminek nagyon örülök.








-Na hogy tetszenek?-néztem Jared-re az elkészült képeket felé mutatva a tableten.

-Hát elég jól néznek ki...azt a fehéret én is elfogadnám! Tök jól állna szerintem.-nézett végig magán, mire én nevetve hason csaptam.-Nagyon gyönyörű vagy!-adott egy hosszú csókot homlokomra.
-Tényleg tetszenek?-néztem rá büszkén. Örültem, hogy tetszenek neki a képek...kicsit zavarba voltam, hogy ő is ott volt és a maximumot próbáltam kihozni magamból, ami remélem sikerült is.
-Lehet belőle kérni párat? Kitapétázok velük otthon!-húzott közelebb csípőmnél, mire én hangosan felnevettem.-Tényleg tetszenek! Hülyéskedsz?-nézett megint a képekre. Boldogan bújtam mellkasába és együtt megnéztük újra az elkészült képeket.
Már kezdett sötétedni, így mindenki pakolni kezdett és szép lassan mi is elindultunk haza. Épp a kocsiba szálltam be, amikor ismerős dallamok ütötték meg a fülem. Táskámból előhalászva telefonomat fogadtam is a hívást.
-Haló?-szóltam bele, de már rögtön beszélt is drága barátnőm.
-Egy órán belül ott vagyok nálad, szóval a drága udvarlódat paterold haza!-köszöntött sajátos stílusába, mire én nevetve a mellettem helyet foglaló férfira néztem, aki már a vezetésre koncentrált.
-Most megyünk haza a fotózásomról.-válaszoltam fel nem tett kérdésére,
-Úúú majd akarom látni a képeket!-lelkesedett be, mire én nevetve fejemet ráztam.
-Mindent megmutatok!-azért az érintett személy mellett olyanokat nem ígérgettem, hogy "és persze minden pikáns részletet is elmesélek". Pár perc elteltével, amit barátnőm végig beszélt végül bontottuk a vonalat, mert emlékeztettem, hogy ne fogyjon ki a dumából, mikor mindjárt találkozunk.
-Sokat bír beszélni a barátnőd!-nézett a visszapillantó tükörbe Jared, mikor eltettem telefonom.
-Ne tudd meg!-ráztam fejem egy nagyot sóhajtva.
-Mennyi időnk van, míg el nem paterolsz?-nézett rám kisfiúsan, mire én fejemet fogva elnevettem magam.
-Hallottad az egészet?-kérdeztem félve, mire ő fejét rázta.
-Csak a lényeget.-mondta a sértődöttet játszva, mire én kezemet lábára raktam és végig simítottam rajta.
-A holnapom foglalt lesz Ni jóvoltából.-kezdtem bele.-De holnapután elmehetnénk valahová, ha ráérsz!-vetetettem fel az ötletemet.
-Hát ha nincs jobb dolgod, minthogy öregekkel foglalkozz, akkor felőlem oké.-mondta, mire én hangosan felnevettem és kezemet elvettem combjáról. Az út eléggé csendesen telt, csak a rádióból szólt halkan a zene.
Mikor a házamhoz értünk, leparkolt és rám nézett.
-Úgy látom, még van időnk.-nézett ki, ahol a sötét utcákon kívül mást nagyon nem láttunk, tehát míg volt pár percünk Nina érkezéséig. Csak a kinti lámpák fénye világította be arcunkat. A félhomályban ülve néztük egymást és egyre közelebb kerültünk a másikhoz. Ajkaink már szinte súrolták egymást, amikor valaki kopogtatni kezdett az ablakon. Hirtelen rebbentünk szét én pedig lehúztam az ablakot. Őrült barátnőm, még őrültebb vigyorával találtam szembe magam.
-Nagyon örülök, Nina vagyok!-nyújtotta Jared felé a kezét, rajtam keresztül, amit J készségesen viszonzott is.
-Én meg Jared.-húzta féloldalas mosolyra száját. Én csak egy visszafojtott mosollyal az arcomon figyeltem a túlpörgéses, őrült barátnőm és a nyugodt, visszafogott férfi "találkozását". Iszonyú vicces volt, de inkább nem kínoztam tovább Jared-et, hagytam, hogy haza mennyen és kipihenje magát végre.
-Akkor mi...megyünk!-szólaltam meg, majd Jared-re néztem, aki szintén engem fürkészett. Bólintott egyet és beindította a kocsit, én pedig kinyitottam az ajtót és kiszálltam.-Jó éjt!-hajoltam még vissza mosolyogva.
-Jó éjt Hope, aludj jól!-köszönt el ő is mosolyogva. Bezártam az ajtót és hátrébb lépve vártam, hogy elhajtson.
-Jó éjszakát Mr. J!-hajolt be a kocsiba Nina is, kissé "szexisen" előadva magát, mire én fejemet fogtam.
-Jó éjt kedveske!-szólt vissza Joker-es hangon Jared, majd egy őrült kacajt hallatva végül tényleg elindult. Én barátnőmre néztem, aki kissé sokkoltan nézett rám, amin én jól szórakoztam. Besétáltunk a házba és kezdetét vette a csajos este..na meg az én kihallgatásom is...































1 megjegyzés: