"Hey baby, már csak rád várunk!"-Kezdtem egy kissé rosszul érezni magam, amiért nem mentem, de belegondolva nem lenne ott a helyem. Jól megvagyok én itthon egyedül. Gyorsan visszaírtam.
"Nem érzem túl jól magam, inkább kihagyom. Ne haragudj!"-egy kis füllentés még nem a világ vége...
Szinte perceken belül jött is a válasz.
"Most egy világ omlott össze bennem. :( "-halkan felnevettem, ahogyan elképzeltem a fejét, miközben rádöbbent, hogy kérlelése ellenére nem mentem el a partira.
"Majd bepótoljuk!"-nyugtattam meg, de éreztem, hogy ezzel nem lesz lezárva. Telefonomat visszaraktam magam mellé és kapcsolgatni kezdtem az adók között, de semmi érdekfeszítőt nem találtam, így inkább ölembe vettem laptopom és egy kis szörfölés után az interneten, úgy döntöttem, hogy filmet nézek. Választásom a Nagyfiúk 2-re esett. Már bő félórája ment a film, amikor ismét zúgni kezdett a telefonom.
"Remélem készen állsz!"-mondhatni kissé megijedtem, de azért kíváncsian vártam, hogy mit tervez.
"Attól függ mire."-írtam vissza, hátha elárulja tervét, de sajnos csalódnom kellett, amikor már tíz perce vártam válaszára, de nem írt. Tovább folytattam a filmet és próbáltam kiverni a fejemből Jared-et. Már vége volt a filmnek és épp a következőbe kezdtem bele, amikor kopogtatni kezdtek az ajtón. Hajamba túrva felálltam és kisiettem ajtót nyitni a kései látogatónak. Kisebb sokkot kaptam, amikor megláttam a zöld hajú srácot az ajtómban állni.
-Nem sietted el.-találtam meg végül hangom és kijjebb nyitottam az ajtót, hogy betudjon jönni. Arcán csak egy féloldalas mosoly volt. Beljebb jött, de az előszobában már meg is állt. Bezártam a hatalmas fekete bejárati ajtót és felé fordulva vártam, hátha elárulja végre látogatása okát.
-Dugó volt.-reagált még előző beszólásomra, mire én halkan felnevettem, ezzel őt is nevetésre késztetve.
-Dugó. Hajnali egykor?-kérdeztem mosolyomat leplezve, ami kevés sikerrel ment csak. Ő mosolyogva lehajtotta fejét, majd felemelve azt, tekintetét enyémbe fúrta. Gyönyörű szemeitől hirtelen nem tudtam megszólalni sem. Hihetetlen, hogy csinálja ezt? Szinte megbabonáz tekintetével.
-Mehetünk?-kérdezte egy kis csend után, de vele egyetemben én is megszólaltam.
-Kérsz valamit inni?-elnevettem magam, majd kissé megráztam a fejem.-Még is hova?-kérdeztem kíváncsian, mire ő közelebb lépett. Mélyen szemeimbe nézett, bal kezét pedig derekam mellett vezette el. A roppant idegtépő és érzéki pillanatból az ajtó kattanása rántott vissza a valóságba, mire felnevettem.
-Látod egyáltalán mi van rajtam?-kérdeztem, mire ő alaposan végig nézett testemen, amit egy apró short és egy Batman-es póló takart csupán.
-Ahha.-bólintott, majd jobb kezét csípőmre csúsztatva kivezetett a házból. Még gyorsan leoltottam a villanyokat és felvettem egy cipőt, majd siettem is ki, mielőtt még felkap és úgy vonszol ki.-Amúgy..-nézett rám, miközben kezét átdobta a vállamon.-Áruló vagy!- a kocsi ajtót illedelmesen kinyitotta nekem, majd megkerülve a járművet ő is beszállt. Nem igazán értettem, hogy ezt most miért...A póló. Basszus! Halkan felnevettem, lábaimat pedig felraktam a műszerfalra és az ablakot teljesen leengedve néztem a fényekben úszó várost, ami sebességünknek köszönhetően elég gyorsan suhant el mellettünk.
-Ne nevess, mert ez halálosan komoly!-nézett rám komolyan, de tekintetét gyorsa vissza is vezette az útra.
-Kiengesztellek valahogy!-rántottam vállat vigyorogva.-Kapsz mondjuk egy rúzst, ha kifogyna a mostani.-nem néztem rá, csak a mellettünk elhaladó embereket és a fényeket figyeltem. Csak hangját hallottam, ahogy elneveti magát.
-Imádok este autókázni. Tényleg.-fordultam a vezető férfi irányába. Ő apró mosolyra húzta ajkait és kíváncsi arckifejezéssel várta, hogy folytassam, de tekintetét egy pillanatra sem vette le az útról.-De hova megyünk?-kérdeztem, de ő csak egy pillanatra rám nézett mosolyogva, majd vissza fordította arcát az útra.
-Csak élvezd.-rántott vállat, mire én visszafordítottam arcom a leengedett ablakon át beszűrődő esti, kissé már hűvös levegő felé, ami hosszú szőkés hajamat gond nélkül lobogtatott. A partin gondolkoztam, ami még valószínűleg tart, Jared most mégis itt ül mellettem, nem pedig az egyik asztalnál iszogat a többi sztárral. De ez vajon miért van így? Miért lennék én jobb társaság neki, mint a munkatársai?
-Kérdezhetek valamit?-fordultam felé.
-Ha azt mondom nem, akkor nem kérdezed meg?-nézett rám mosolyogva, mire én kislányosan fejemet ráztam.-Kérdezhetsz!-bólintott.
-Miért velem vagy és miért nem a többiekkel a bulin?-kíváncsian fürkésztem arcát, de szinte semmit nem tudtam leolvasni róla.-Tehát?-próbálkoztam tovább.
-Veled jobban érzem magam.-válaszolta.-Megfelel a válasz?-nézett rám, mire én büszkén és egy jól eső bizsergő érzéssel a gyomromban bólintottam. Inkább elfordultam, hogy ne lássa pírbe borult arcom.-Csak nem zavarba hoztalak?-kérdezte egy elégedett vigyorral az arcán, mire én felnevettem.
-Csak szeretnéd.-csaptam gyengéden vállon, de ő csak tovább vigyorgott.
-Nem vagy éhes?-nézett rám, mire én bólintottam.
-De..egy kicsit.-nyújtóztam egy nagyot, amin ő jót nevetett.
-Hozok neked valamit.-parkolt le egy KFC előtt. Kicsatolta övét és kiszállt, de még mielőtt bement volna az épületbe, oda jött az én oldalamhoz és a lehúzott ablakon behajolt.-Mit szeretnél enni?-nagyon közel volt így az arcomhoz, amit mondjuk annyira nem bántam, de kissé azért zavarba ejtő volt.
-Hmm...-gondolkoztam.-Salátát.-esett egy ilyen későn azért annyira nem "ártó" ételre a választásom.
-A rendelést felvettem asszonyom.-szalutált, mire én elnevettem magam.-A fizetségemet viszont előre kérném.-mondta, mire én furcsállóan néztem rá. Ő ujjával arcára mutatott, mire én közelebb hajoltam, hogy puszit nyomjak sima arcára, amit nem takart már az a nagy szakáll, mint reggel. Ő viszont hirtelen elfordította arcát és így szájára sikerült egy kisebb csókba elmélyített puszit kapnia. Mikor véget ért ez a felettébb zavarba ejtő 'puszcsók', én tagadva, tagadatlanul elpirultam, amin ő jót szórakozott.
-Ne örülj már ennyire magadnak, inkább menny!-mutattam az épületre, de ő egy újabb gyors csókot csent tőlem, mire nevetve gyengéden egy kezdő löketet adtam neki.
Miután elment én telefonomat a kezembe kapva egy gyors üzenetet küldtem legjobb barátnőmnek.
"Nem fogod elhinni, hogy mi történt és hogy kivel!!" Pár perc után csörögni kezdett a telefon kezembe, mire én nevetve elhúztam a kis ikont és fogattam a hívást.
-Had találjam ki! Jared Leto-val, azt mondjuk nem tudom, hogy hol, és csak találgatok, hogy mit csináltok, de remélem nem védekeztek.-őrült barátnőm reakcióján meg sem lepődtem és csak nevetve megráztam a fejem.
-Igen Ni, miközben...-nem találtam a megfelelő kifejezést, ezért inkább nem folytattam.-Közben én..sms-ekkel halmozlak el, ő pedig telefonálgat.-szarkasztikus humoromat már jól ismerő barátnőm hamar túllépett mondatomon és már folytatta is a kifaggatásomat, de én közbevágtam, mert hirtelen eszembe jutott, hogy honnan is tudhatja, hogy Jared-el vagyok.
-Várj, te honnan tudod, hogy Jared-el vagyok?-húztam össze szemöldököm, de ekkor hirtelen megjelent az említett személy a gyorsétterem ajtójában.
-Háát...izé..-makogott.
-Mondd már!-sürgettem türelmetlenül.
-Hát az interneten vannak képek, amiket gondolom paparazzik csináltak.-mondta, mire én kissé lesokkoltan ültem és csak magam elé bámultam egy darabig. Jared közben beszállt mellém a kocsiba és az ételeket lepakolva hátra, engem fürkészett.
-Mi az, hogy az internet vannak fent képek?-ismételtem el amit mondott.
-Nézd Hope, én nem tudom, az előbb láttam én is. De nincs ott a neved, csak hogy "Jared Leto egy idegen lánnyal tölti az estét!"-mondta, amolyan szalagcím formában, amit gondolom most is az előtte lévő laptopjából olvasott fel.-Még az arcod sem látszik a képeken rendesen. Én is csak a rövid nadrágodról meg a közös pólónkról ismertelek meg.
-Szerencsére.-fújtam ki az eddig bent tartott levegőt. J jobb kezét fedetlen combomra csúsztatta, gondolom nyugtatásképp, de ettől én csak zavartabb lettem és inkább gyorsan elbúcsúztam barátnőmtől.
-Jó, de a születendő gyereknek én leszek a keresztanyja!-én csak szememet forgattam.
-Szia Ni!-majd kinyomtam.
-Rossz hír?-kérdezte Jared, mikor letettem a telefont, mire én félve néztem rá.
-Már a fél internet tele van velünk.-mondtam ki kerek perec, mire ő egy ideig csak nézett, majd előkapva telefonját pötyögni kezdett valamit. Mint kiderült a cikket kereste rólunk.
-Na mit ír?-bújtam közel hozzá, hogy rálássak a telefonjára, de mikor megéreztem azt a csodálatos illatát, amit reggel is, egyszerűen megint zavarba jöttem...zavarba jöttem, mert olyasmire gondoltam csupán illata alapján, amire nem lenne szabad...
-"Jared Leto(43) úgy látszik még sem kolléganőjével, a gyönyörű Margot Robbie-val(25) szűrte össze a levet, hanem valaki más lopta el a Thirty Second To Mars mélabús szívtiprójának a szívét. Bár azt még pontosan nem tudjuk, hogy ki is a titokzatos bombázó, azonban szinte biztosra állíthatjuk, hogy az új Suicide Squad pszichopata gyilkosát, Joker-t alakító Jared ismét nem éppen a "saját korosztályából" válogatott. Mindenesetre várjuk, hogy mi fog ebből kisülni és mi csak szurkolunk, hogy a már hosszú ideje egyedülálló J rátaláljon az ő Harley Quinn-jére, a való életben!"-olvasta fel az egészet. Kissé megnyugtatott, hogy nem tudják a nevem, de a tudat, hogy mindenhova követnek a fotósok, kissé megijesztett. Idegességemben pár könnycsepp legördült az arcomon, de természetesen nem haragudtam Jared-re. Sőt igazából senkire, csupán kissé megijedtem, hogy mi lesz, ha ez az egész kiderül. Apa tuti, hogy kinyírja Jared-et, engem pedig soha többet nem enged a közelébe, amit nem bírtam volna ki.
-Semmi baj! Nem fogják megtudni, hogy kivagy!-nézett rám komolyan, mire én hálásan bólogatni kezdtem, de a könnyeim csak tovább folytak.-Héé Hope! Gyere ide!-húzott ölelő karjaiba, ami kissé megnyugtatott.-Nincs semmi baj! Vigyázok rád!-morogta hajamba, miközben hátamat simogatta és egy puszit nyomott hajamba.
-Haza vigyelek?-kérdezte, mire én elgondolkoztam az ajánlaton, de aztán rájöttem hogy nem akarom itt és így befejezni az estét vele.
-Nem.-ráztam a fejem szipogva.-Még nem akarom, hogy vége legyen az estének.-mondtam ki őszintén, mire ő gyengéden eltolt magától és kissé könnyes szemeimbe nézett, miközben egyik kezemet kezei közé véve egy apró csókot hintett rá. Végig tartva a szemkontaktust.
-Annyira csodálatos vagy!-ráztam a fejem, majd lehajtottam és az ülést, meg a lábaimat kezdtem nézni. Ő állam alá nyúlt, így arra kényszerítve, hogy szemeibe nézzek. Közelebb hajolt, majd kezei közé fogva arcomat, tekintetével bejárta szinte az egész arcomat. Hüvelyk ujjával végig simított alsó ajkamon, majd még közelebb hajolva ajkait gyengéden enyéim ellen nyomta. Kezemmel megfogtam a-még mindig arcomat közre fogó-kezeit és végig simítottam rajta hüvelykujjammal. Jó pár másodperce tartott a csókunk, mikor is észbe kaptam, hogy mi van, ha most is éppen valahonnan fotóznak minket. De aztán az is eszembe jutott, amit mondott és ez ismét egy kis megnyugvást adott. Lassan elváltunk egymástól és mindketten zavartan mosolyogtunk a másikra. A kocsiba betelepedett csöndet a zöld hajú gyomra törte meg, mivel egy hatalmasat korgott, amin én személy szerint jót nevettem, de én is hamar enni kezdtem a salátámat. Ő beleharapott a burrito-jába, majd beindította a kocsit és indultunk is tovább, bár még mindig fogalmam sincs, hogy hova, de jelen esetben...nem is érdekelt!
"Majd bepótoljuk!"-nyugtattam meg, de éreztem, hogy ezzel nem lesz lezárva. Telefonomat visszaraktam magam mellé és kapcsolgatni kezdtem az adók között, de semmi érdekfeszítőt nem találtam, így inkább ölembe vettem laptopom és egy kis szörfölés után az interneten, úgy döntöttem, hogy filmet nézek. Választásom a Nagyfiúk 2-re esett. Már bő félórája ment a film, amikor ismét zúgni kezdett a telefonom.
"Remélem készen állsz!"-mondhatni kissé megijedtem, de azért kíváncsian vártam, hogy mit tervez.
"Attól függ mire."-írtam vissza, hátha elárulja tervét, de sajnos csalódnom kellett, amikor már tíz perce vártam válaszára, de nem írt. Tovább folytattam a filmet és próbáltam kiverni a fejemből Jared-et. Már vége volt a filmnek és épp a következőbe kezdtem bele, amikor kopogtatni kezdtek az ajtón. Hajamba túrva felálltam és kisiettem ajtót nyitni a kései látogatónak. Kisebb sokkot kaptam, amikor megláttam a zöld hajú srácot az ajtómban állni.
-Nem sietted el.-találtam meg végül hangom és kijjebb nyitottam az ajtót, hogy betudjon jönni. Arcán csak egy féloldalas mosoly volt. Beljebb jött, de az előszobában már meg is állt. Bezártam a hatalmas fekete bejárati ajtót és felé fordulva vártam, hátha elárulja végre látogatása okát.
-Dugó volt.-reagált még előző beszólásomra, mire én halkan felnevettem, ezzel őt is nevetésre késztetve.
-Dugó. Hajnali egykor?-kérdeztem mosolyomat leplezve, ami kevés sikerrel ment csak. Ő mosolyogva lehajtotta fejét, majd felemelve azt, tekintetét enyémbe fúrta. Gyönyörű szemeitől hirtelen nem tudtam megszólalni sem. Hihetetlen, hogy csinálja ezt? Szinte megbabonáz tekintetével.
-Mehetünk?-kérdezte egy kis csend után, de vele egyetemben én is megszólaltam.
-Kérsz valamit inni?-elnevettem magam, majd kissé megráztam a fejem.-Még is hova?-kérdeztem kíváncsian, mire ő közelebb lépett. Mélyen szemeimbe nézett, bal kezét pedig derekam mellett vezette el. A roppant idegtépő és érzéki pillanatból az ajtó kattanása rántott vissza a valóságba, mire felnevettem.
-Látod egyáltalán mi van rajtam?-kérdeztem, mire ő alaposan végig nézett testemen, amit egy apró short és egy Batman-es póló takart csupán.
-Ahha.-bólintott, majd jobb kezét csípőmre csúsztatva kivezetett a házból. Még gyorsan leoltottam a villanyokat és felvettem egy cipőt, majd siettem is ki, mielőtt még felkap és úgy vonszol ki.-Amúgy..-nézett rám, miközben kezét átdobta a vállamon.-Áruló vagy!- a kocsi ajtót illedelmesen kinyitotta nekem, majd megkerülve a járművet ő is beszállt. Nem igazán értettem, hogy ezt most miért...A póló. Basszus! Halkan felnevettem, lábaimat pedig felraktam a műszerfalra és az ablakot teljesen leengedve néztem a fényekben úszó várost, ami sebességünknek köszönhetően elég gyorsan suhant el mellettünk.
-Ne nevess, mert ez halálosan komoly!-nézett rám komolyan, de tekintetét gyorsa vissza is vezette az útra.
-Kiengesztellek valahogy!-rántottam vállat vigyorogva.-Kapsz mondjuk egy rúzst, ha kifogyna a mostani.-nem néztem rá, csak a mellettünk elhaladó embereket és a fényeket figyeltem. Csak hangját hallottam, ahogy elneveti magát.
-Imádok este autókázni. Tényleg.-fordultam a vezető férfi irányába. Ő apró mosolyra húzta ajkait és kíváncsi arckifejezéssel várta, hogy folytassam, de tekintetét egy pillanatra sem vette le az útról.-De hova megyünk?-kérdeztem, de ő csak egy pillanatra rám nézett mosolyogva, majd vissza fordította arcát az útra.
-Csak élvezd.-rántott vállat, mire én visszafordítottam arcom a leengedett ablakon át beszűrődő esti, kissé már hűvös levegő felé, ami hosszú szőkés hajamat gond nélkül lobogtatott. A partin gondolkoztam, ami még valószínűleg tart, Jared most mégis itt ül mellettem, nem pedig az egyik asztalnál iszogat a többi sztárral. De ez vajon miért van így? Miért lennék én jobb társaság neki, mint a munkatársai?
-Kérdezhetek valamit?-fordultam felé.
-Ha azt mondom nem, akkor nem kérdezed meg?-nézett rám mosolyogva, mire én kislányosan fejemet ráztam.-Kérdezhetsz!-bólintott.
-Miért velem vagy és miért nem a többiekkel a bulin?-kíváncsian fürkésztem arcát, de szinte semmit nem tudtam leolvasni róla.-Tehát?-próbálkoztam tovább.
-Veled jobban érzem magam.-válaszolta.-Megfelel a válasz?-nézett rám, mire én büszkén és egy jól eső bizsergő érzéssel a gyomromban bólintottam. Inkább elfordultam, hogy ne lássa pírbe borult arcom.-Csak nem zavarba hoztalak?-kérdezte egy elégedett vigyorral az arcán, mire én felnevettem.
-Csak szeretnéd.-csaptam gyengéden vállon, de ő csak tovább vigyorgott.
-Nem vagy éhes?-nézett rám, mire én bólintottam.
-De..egy kicsit.-nyújtóztam egy nagyot, amin ő jót nevetett.
-Hozok neked valamit.-parkolt le egy KFC előtt. Kicsatolta övét és kiszállt, de még mielőtt bement volna az épületbe, oda jött az én oldalamhoz és a lehúzott ablakon behajolt.-Mit szeretnél enni?-nagyon közel volt így az arcomhoz, amit mondjuk annyira nem bántam, de kissé azért zavarba ejtő volt.
-Hmm...-gondolkoztam.-Salátát.-esett egy ilyen későn azért annyira nem "ártó" ételre a választásom.
-A rendelést felvettem asszonyom.-szalutált, mire én elnevettem magam.-A fizetségemet viszont előre kérném.-mondta, mire én furcsállóan néztem rá. Ő ujjával arcára mutatott, mire én közelebb hajoltam, hogy puszit nyomjak sima arcára, amit nem takart már az a nagy szakáll, mint reggel. Ő viszont hirtelen elfordította arcát és így szájára sikerült egy kisebb csókba elmélyített puszit kapnia. Mikor véget ért ez a felettébb zavarba ejtő 'puszcsók', én tagadva, tagadatlanul elpirultam, amin ő jót szórakozott.
-Ne örülj már ennyire magadnak, inkább menny!-mutattam az épületre, de ő egy újabb gyors csókot csent tőlem, mire nevetve gyengéden egy kezdő löketet adtam neki.
Miután elment én telefonomat a kezembe kapva egy gyors üzenetet küldtem legjobb barátnőmnek.
"Nem fogod elhinni, hogy mi történt és hogy kivel!!" Pár perc után csörögni kezdett a telefon kezembe, mire én nevetve elhúztam a kis ikont és fogattam a hívást.
-Had találjam ki! Jared Leto-val, azt mondjuk nem tudom, hogy hol, és csak találgatok, hogy mit csináltok, de remélem nem védekeztek.-őrült barátnőm reakcióján meg sem lepődtem és csak nevetve megráztam a fejem.
-Igen Ni, miközben...-nem találtam a megfelelő kifejezést, ezért inkább nem folytattam.-Közben én..sms-ekkel halmozlak el, ő pedig telefonálgat.-szarkasztikus humoromat már jól ismerő barátnőm hamar túllépett mondatomon és már folytatta is a kifaggatásomat, de én közbevágtam, mert hirtelen eszembe jutott, hogy honnan is tudhatja, hogy Jared-el vagyok.
-Várj, te honnan tudod, hogy Jared-el vagyok?-húztam össze szemöldököm, de ekkor hirtelen megjelent az említett személy a gyorsétterem ajtójában.
-Háát...izé..-makogott.
-Mondd már!-sürgettem türelmetlenül.
-Hát az interneten vannak képek, amiket gondolom paparazzik csináltak.-mondta, mire én kissé lesokkoltan ültem és csak magam elé bámultam egy darabig. Jared közben beszállt mellém a kocsiba és az ételeket lepakolva hátra, engem fürkészett.
-Mi az, hogy az internet vannak fent képek?-ismételtem el amit mondott.
-Nézd Hope, én nem tudom, az előbb láttam én is. De nincs ott a neved, csak hogy "Jared Leto egy idegen lánnyal tölti az estét!"-mondta, amolyan szalagcím formában, amit gondolom most is az előtte lévő laptopjából olvasott fel.-Még az arcod sem látszik a képeken rendesen. Én is csak a rövid nadrágodról meg a közös pólónkról ismertelek meg.
-Szerencsére.-fújtam ki az eddig bent tartott levegőt. J jobb kezét fedetlen combomra csúsztatta, gondolom nyugtatásképp, de ettől én csak zavartabb lettem és inkább gyorsan elbúcsúztam barátnőmtől.
-Jó, de a születendő gyereknek én leszek a keresztanyja!-én csak szememet forgattam.
-Szia Ni!-majd kinyomtam.
-Rossz hír?-kérdezte Jared, mikor letettem a telefont, mire én félve néztem rá.
-Már a fél internet tele van velünk.-mondtam ki kerek perec, mire ő egy ideig csak nézett, majd előkapva telefonját pötyögni kezdett valamit. Mint kiderült a cikket kereste rólunk.
-Na mit ír?-bújtam közel hozzá, hogy rálássak a telefonjára, de mikor megéreztem azt a csodálatos illatát, amit reggel is, egyszerűen megint zavarba jöttem...zavarba jöttem, mert olyasmire gondoltam csupán illata alapján, amire nem lenne szabad...
-"Jared Leto(43) úgy látszik még sem kolléganőjével, a gyönyörű Margot Robbie-val(25) szűrte össze a levet, hanem valaki más lopta el a Thirty Second To Mars mélabús szívtiprójának a szívét. Bár azt még pontosan nem tudjuk, hogy ki is a titokzatos bombázó, azonban szinte biztosra állíthatjuk, hogy az új Suicide Squad pszichopata gyilkosát, Joker-t alakító Jared ismét nem éppen a "saját korosztályából" válogatott. Mindenesetre várjuk, hogy mi fog ebből kisülni és mi csak szurkolunk, hogy a már hosszú ideje egyedülálló J rátaláljon az ő Harley Quinn-jére, a való életben!"-olvasta fel az egészet. Kissé megnyugtatott, hogy nem tudják a nevem, de a tudat, hogy mindenhova követnek a fotósok, kissé megijesztett. Idegességemben pár könnycsepp legördült az arcomon, de természetesen nem haragudtam Jared-re. Sőt igazából senkire, csupán kissé megijedtem, hogy mi lesz, ha ez az egész kiderül. Apa tuti, hogy kinyírja Jared-et, engem pedig soha többet nem enged a közelébe, amit nem bírtam volna ki.
-Semmi baj! Nem fogják megtudni, hogy kivagy!-nézett rám komolyan, mire én hálásan bólogatni kezdtem, de a könnyeim csak tovább folytak.-Héé Hope! Gyere ide!-húzott ölelő karjaiba, ami kissé megnyugtatott.-Nincs semmi baj! Vigyázok rád!-morogta hajamba, miközben hátamat simogatta és egy puszit nyomott hajamba.
-Haza vigyelek?-kérdezte, mire én elgondolkoztam az ajánlaton, de aztán rájöttem hogy nem akarom itt és így befejezni az estét vele.
-Nem.-ráztam a fejem szipogva.-Még nem akarom, hogy vége legyen az estének.-mondtam ki őszintén, mire ő gyengéden eltolt magától és kissé könnyes szemeimbe nézett, miközben egyik kezemet kezei közé véve egy apró csókot hintett rá. Végig tartva a szemkontaktust.
-Annyira csodálatos vagy!-ráztam a fejem, majd lehajtottam és az ülést, meg a lábaimat kezdtem nézni. Ő állam alá nyúlt, így arra kényszerítve, hogy szemeibe nézzek. Közelebb hajolt, majd kezei közé fogva arcomat, tekintetével bejárta szinte az egész arcomat. Hüvelyk ujjával végig simított alsó ajkamon, majd még közelebb hajolva ajkait gyengéden enyéim ellen nyomta. Kezemmel megfogtam a-még mindig arcomat közre fogó-kezeit és végig simítottam rajta hüvelykujjammal. Jó pár másodperce tartott a csókunk, mikor is észbe kaptam, hogy mi van, ha most is éppen valahonnan fotóznak minket. De aztán az is eszembe jutott, amit mondott és ez ismét egy kis megnyugvást adott. Lassan elváltunk egymástól és mindketten zavartan mosolyogtunk a másikra. A kocsiba betelepedett csöndet a zöld hajú gyomra törte meg, mivel egy hatalmasat korgott, amin én személy szerint jót nevettem, de én is hamar enni kezdtem a salátámat. Ő beleharapott a burrito-jába, majd beindította a kocsit és indultunk is tovább, bár még mindig fogalmam sincs, hogy hova, de jelen esetben...nem is érdekelt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése